Csurka Anikó

Célok az álmokért!

2016 december 31-én izgatottan feküdtem le aludni, mert leírtam a következő évi célokat. Ugyan nem túl sok pontból állt a listám, de mint tudjuk ezek mindig bővülnek. Egyes pont: Benefitness, hosszú távú életmódváltás (és fogyás) egy jó ügyért! Kettes pont: Minden nap megtalálni valami jót a napomban, amitől mosolygok. Hármas pont: Spartan race versenyre felkészülni és elindulni (na ez kemény dió lesz) Négyes pont: megtanulni futni! (igen ezt meg kell tanulni) Ötös pont: lefogyni végre.
Célom egy nagy fogyás (25 kiló) amitől már évek óta meg akarok szabadulni. Aki egy kicsit is ismer tudja, hogy minden évben legalább háromszor belekezdek valami nagy diétába, de ez mindig kudarcba fullad sajnos és jön a jojó effektus. Hosszú út lesz, de remélem sokan mellém álltok a támogatásotokkal! 😉

  • Támogatás
  • Életmód
Összesen:

98 650 HUF

Ebben a hónapban:

7 000 HUF

Adományodat súlyosan beteg gyerekek élményterápiás táboroztatására fordítjuk. Felajánlásodat online fizetéssel, banki átutalással vagy postai csekk igénylésével is megteheted.

Fogyni szeretnék

88

KG

89

KG

63

KG

Adománygyűjtési cél:

180 000 HUF

Támogatom
  • sze 18
  • 89

    KG

    Crazy futás

    A hétvége megint futással telt, de most tényleg a mókáé volt a főszerep. Egy felnőtt játszótér, tele ugrálóvárakkal. Egyszerűbben és ötletesebben sem tudom ezt most leírni. 12 akadály, sok csúszás, sok nevetés, leginkább ez jellemezte az 5 km-et amit megtettünk. Élveztem, nagyon!

    A futás részét nem vittem túlzásba, talán azért sem, mert sem a térdem nem volt most okés sem pedig a vádlim, meg a szokásos fejben lévő dolgok is gátoltak. De nem magyarázkodom!

    Két hétre van egy kölcsönkutyám, akit az első napokban inkább nyűgként éltem meg és tehernek, aztán fordult egyet a kocka bennem és rájöttem, hogy igenis jó dolog a kutyás lét! Egy életmódváltónak meg még jobb! Hogy miért???? Olyan finoman csempészi bele a rendszerességet és a mozgást az életedbe, hogy észre se veszed. 3x sétálni kell vele és nem elég, hogy elmész vele a sarokig és vissza, azzal csak magadat szivatod…. A napi 10000 lépés sima ügy, sőt, még túl is teljesítem ezt! Lehet hogy hamarosan nekem is lesz egy saját kutyám? Még ez is meglehet!

    Fontos! Ne felejtsétek el az utolós futkorászást! Meglepikkel is készülök Nektek! Szeptember 30. 11:00 Margitsziget! 

    21743147_10214419690628830_8300668166487475348_n21761738_10214450759965544_1547743080650808542_n
  • sze 04
  • 89

    KG

    7,5 km móka

    Szombaton megint egy futóversenyen voltam, Tokajban, kellemes kis akadályokkal. Nagyon hajnal indultunk, hogy leérjünk időben a helyszínre, már maga az út is kalandos volt, de gyönyörű tájakon mentünk.

    Csapatban indultunk, csapatpólóban, így kivételesen nem a megszokott Benefitnesses erőt adó polóm volt rajtam.

    7,5 km volt a táv. Amikor a rajthoz készültünk éreztem, hogy ezt nagyon jól meg fogom csinálni, minden akadálynak nekiugrok és gyors is leszek -magamhoz képest. Ez körülbelül az eslő 800 méter után megdőlt. Egy olyan emelkedő került elém, ami, férfiasan bevallom, kicsinált. A vádlim, folyamatosan görcsölt és lelkileg is megviselt. Gyengeségem, hogy fejben fel tudom gyorsan adni a kűzdelmet és az előre kitervelt kis céljaimat gyorsan elhesegetem. Sajnos most ez volt. Az egyértelmű, volt, hogy végigmegyek, de a hogyan gyorsan eldőlt belül. Felértem a hegy tetejére, legurultam a hegyről, jött pár akadály, balance (mozgó kis rúdon kell végigmenni), dinnyecipelés fel a hegyre le a hegyről, és egy hatalmas palánk. Volt akadály, ahol a könnyebb utat választottam, ami nekem a büntető volt,  20 gugolás egy kocsigumival. Ezek után jött megint egy hosszú szakasz, ahol nekem a futás nem nagyon ment, de próbálkoztam és megint jött egy hegy, ez már kellemesebb volt jóval. Szerencsére nem a hegy tetején volt a cél, így már éreztem, nem lesz sok hátra és ha felérek, lesz lefele is. Sajnos túl hosszú volt ez a fel le szakasz amin nagyon sokat tudtam a kis gondolataimmal elleni…. Jött még két akadály, egy frissítő,  és a cél előtti futkosós szakasz, majd a végén a legjobb akadályok. A majomlétrán nem tudok még mindig átmenni. Egy libikókás egyensúlyos akadály, ami igazából bánt, hogy nem mentem át,  a kis csapatom már mellettem volt és szurkolt nekem. Két házikós pókemberes akadály, amin magam is meglepődve másztam át és egy kocsi alatt átkúszás és a célban is voltam.

    Nagyon boldog voltam, hogy vége, hogy megcsináltam! Utólag mindig szépülnek az élmények. Viszont az biztos, hogy nagyon jó kis verseny volt, nagyon jól megszervezve, jó és eddig ismeretlen akadályokkal is. Tanulságos volt, nagyon sokat kell fejlődnöm, tanulnom. De ha nem is úgy ment, ahogy azt én szerettem volna, akkor is egy jó edzés, egy jó móka, egy kis játék volt a barátaimmal!

    Figyelem! Szeptember 30-án lesz az utolsó Futkoréászás 11 órától a Margitszigeten! Esemény hamaroasan a facebookon! A megszokott dolgok mellett most készülök meglepetésekkel is! 

    21230962_10214346702964184_180945658530134845_n
  • aug 28
  • 89

    KG

    Egy hétvége két 10km

    Licsit túlvállaltam talán a hétvégét így utólag visszanézve, de nagyon jó volt, és tanulságos! Az biztos, hogy a lábaim még nem rutinos futók, de azért tettem, ohgy szoktassam őket egy jövőbeni célhoz! (Nagyon messzi cél, most így augusztus végén, és talán már nem is tudom itt elmesélni Nektek majd az élményét, de a félmaraton a cél) Egy hétvége alatt soem futottam még ennyit! 2 nap 20 km! Elfáradtam!

    Szombaton egy csajos futás volt, Sóskúton. Terepfutás volt leginkább. Nagyon sokat kivett ez a nap belőlem, hiszen rettenetes kánikula volt. A tájból csak a hatalmas napraforgótábla és a hatalmas kálváriadomb maradt meg. Bevallom férfiasan, sok helyen inkább sétáltam, mert nem bírtam futni. Gyorsan rájöttem, hogy inkább egy kellemes kirándulásnak kell ezt a futást felfognom, kisebb nagyobb belefutásokkal.

    Most jöttem rá igazán, hogy a terepfutás nem az én világom, persze ha lett volna benne egy két akadály, akkor mindjárt más lett volna az érzésem. Na majd jövő héten. 🙂 Igen, mostanában csak ilyen beszámolókkal jövök! 

    A vasárnapi futástól kifejezetten féltem. Leírták, hogy ha nem futok elég tempósan akkor bizony jön a záróbusz és felvesz! Lasssú futó vagyok, ez tény, nincs még olyan rutinom, hogy a tempóm is javuljon, majd eljön ennek is az ideje. A melegben futás már vasárnapra rutinosnak tünt, viszont az a kis fáradtság, amit az előző napi okozott a táv első felénél nagyon kijött. A harmadik kilóméternél már fel akartam adni, sírtam magamban egy-két sort, és állandóan hátrafele pislogtam, merre van a záróbusz (mentőautó) ami pillanatokon belül felfog venni. Szerencsémre vannak hangok a fejemben, amik azt mondják, Anikó, messze van az a busz, meg tudod csinálni, nem szabad feladni, gondolj csak arra miért, kikért is futsz. Be kell valjam, sokat ad nekem ez a Benefitnesses póló és ennek jelentése!!! Az első frissítő pont jókor jött és fel tudtam szívni magam, erőt vettem, a lábam is kezdte megszokni, hogy megint futok, és beindultam. Eddig a pontig kb. utolsóként futottam, de szépen kezdtem lassan le-lehagyni egy-egy futót. Lassan de biztosan haladtam előre, és természetesen folyamatosan néztem az időt és pillantottam egyre jobban hátra, de a mentőautó, ami az első 5 km-en 10 méterre volt tőlem egyre jobban távolodott. Megnyugodni, ugyan csak a célban sikerült, de nem ért utol! Teljesítettem ezt a célt is!

     

    12710756_10209015886297099_420999209228452582_o21034338_10214280354585516_8646843859148271716_n21077419_10214287570925920_7077329512344861657_n
  • aug 21
  • 89

    KG

    Futkorászás és Vacsifelhívás!

    Szombaton már a 3. futkorászást tartottam meg, aminek a különlegessége az volt, hogy 2 kört is futottunk. 3 lelkes fútóval 10-től neki is vágtunk a köröknek, ők a könnyebbség kedvéért egyben futották le a 2 kört. Az első kör után én megálltam, hogy bevárjam azokat, akik a hagyományos futkorászásra jöttek és velük is lefutottam a kört. Rettenetesen jól esett, hogy ezen az augusztusi délelőttön ennyien jöttetek, tudtam, hogy nem nem leszünk sokan, hiszen mindenki ilyenkor megy el még egyet nyaralni. Természetesen vittem a szokásos kis piknik csomagot, frissítőt és volt jótündér csomagörzőim, hogy Veletek futhassak!

    Figyelem minden kedves támogatómnak, vagy leendő támogatómnak! A múltkori vacsora után elhatároztam, hogy még egy ilyen alkalmat meghírdetek, de most nem a leggyorsabb támogatóim lesznek a vendégeim, hanem azok, akik rendszeresen, sűrűn, vagy nagyobb összegekkel járultak hozzá a programomhoz és a Bátort Tábor működéséhez! Időtök van bőven, hiszen a vacsi januárban lesz, de gondoltam időben szólok! sajnos csak az oldalon keresztül tudom követni, ki hogy támogatott, akik aaz adománygyűjtő dobozba dobálnak a futkorászásokkor, sajnos nem tudom követni! Szóval januárban vacsorázunk megint egyet közösen. Az elsőről itt olvashattok

     

    IMG_7074IMG_7118
  • aug 15
  • 89

    KG

    Pici nyaralás! Futkorászunk megint! Sok fontos infó!

    4 nap szabit vettem ki, és gyorsan le is mentem a Velencei tóra. Strandolással vízből kinemjövéssel, lángossal, sült hallal, kényelmes reggelikkel telt el nagyjából ez a hosszúhétvége. De azért volt benne egy kis futás, eslő nap még lelekes voltam és 4 km-t futottam, de utána már az alvás és a lustaságom győzött. Vasárnap pedig barátokkal tókerülő brinatúra volt és hogy ne tűnjek teljesen bénának elmentem szombaton is egy körre! Egyik tekerés sem teljesítménytúra volt, inkább egy kellemes kikapcsolódás és egy jó kis szórakozás szép tájon!

    Azon túl, hogy lecsúszott pár tipikus strandkaja rengeteg gyümölcsöt ettem, még magamhoz képest is nagyon sokat.

    Nem elfelejteni! Szombaton futkorászunk! Aki szeretne és érez magában elég bátorságot, futhat velem két kört is! Az első kör 10-kor indul utána bevárunk mindenkit és még egy kört futunk a szigeten! Ha felbátorodtál, de azt érzed, hogy mégsem menne, azzal sincs baj! Próbáld ki magad bátran! Egy kör is iszonyatosan nagy teljesítmény! Annyit futsz, amennyi jól esik! A lényeg, hogy együtt mozogjunk, és jólessen a futás és jól érezd Magad!!! Semmi nem kötelező!  Nagy szeretetettel várok Mindenkit!  Lesz frissítő víz és a hosszú táv miatt viszek izotoniás italt is, meg a szokásos kis nasik!  Kérdéseiteket a Facebook eseménynél tegyétek fel

    https://www.facebook.com/events/301263540282645/

    image1image2
  • aug 07
  • 89

    KG

    Eddigi leghosszabb esti futásom!

    NN Night Run 12.0 km 01:40:00 1187 kCal

    Ehhez a célkitűzéshez is elértünk, a 12 kilóméteres futáshoz! Még mindig nem hiszem el, hogy sikerült!

    Januárban amikor elkezdtem a futást 2 perc nehézségeket okozott, aztán jött a május és már 5 km-t sikerült futnom, ma meg már 12! Ugyan a felkészülés nem úgy alakult, ahogy én azt az elején elképzeltem és nagy ugrás volt a 7km-es Skanzenes futás után, de sikerült és megcsináltam!

    Sokat kellett várni a rajtra, de az első pár métert nagy lelkesedéssel vettem, aztán gyorsan jött is a Vár, ami nagyon nehézkesen ment (tanulni kell még ezt a hegymenetes futást). Jött egy kanyar, meg még egy, aztán már azt gondoltam, ennek sosem lesz vége, de felértem. A macskakövön kicsit betojin futottam, de nem állok meg, gondoltam, nem lehetek puding, a vádlimat nagyon éreztem, egy kicsit csak sétálnom kellett, az órámra is ránéztem hol tartok, mennyi van még, de rosszul kapcsoltam be, így még ez sem tudott jókat mondani, gondoltam nem baj, akkor innen mérje az időt és a távot. Gyorsan jött a lefele, ahol kicsit sikerült felzárkóznom a mezőnyhöz aki jól megeleőzött 🙂 Lassú vagyok, ezzel tisztában vagyok! A vár körüli bolyongás és lejtős gyorsulások után jött a Rakparti szakasz, ahol elvesztettem útközben a fonalat, hogy pontosan hol is tarthatok. Az első frissítő és fordító után azt hittem na már nincs sok hátra, de volt, hiszen az még csak a féltáv volt durván. Gyönyörű kilátás, éjszaka a kivilágított Budapest, nincs is ennél szebb. Bár most ez volt az amire a legkevésbé tudtam figyelni. A vádlimból szerencsére a sík szakaszra teljesen kiment a fájdalom, és nem is volt már semmi bajom, csak a távot kell legyőznöm. A második frissítőnél már nagyjából láttam hogy mennyi van hátra de  amikor ráfordultam a cél felé vezető  utolsó 500méterre azt hittem ez kevesebb lesz, a jól beállított kis tempómat is megpörgettem, hogy most már legyen végre vége, de jött még egy kanyar, meg még egy. A várba vezető elekedő után itt éreztem megint azt, hogy soha nem fejezem ezt be. A cél előtt pár méterrel megláttam a barátaimat, akik nagyon ügyesen túl voltak már a futáson, és vártak hogy beérkezzek, jól esett, hogy drukkolnak nekem!

    Nagyon féltem a távtól, és nagy lépés volt ez a 12km de megcsináltam! Jöhetnek a következő célok!

    Nem elfelejteni! Augusztus 19-én a Margitszigeten találkozunk 11 órakor! 

    20620827_10214109227947457_7152661697691751924_n
  • jul 24
  • 89

    KG

    Tökfőzelék

    Hétvégén eljutottam a piacra, ami nekem mindig hatalmas inspiráció. Céltalanul mentem ki, csak annyit tudtam, hogy dinnye kell. A megszokott salátás bácsimhoz elmentem, isteni friss salátamixet és rukkolát vettem tőle, ezzel már össze is állt egy köret, így csak egy kis husit vettem mellé. Úton útfélen a tökbe botlottam, így elhatároztam, megfőzöm életem első tökfőzelékét! Olyan jól sikerült, hogy megosztom veletek az én kis receptemet!

    • fél kiló tök (lereszelve)
    • ízlés szerint kapor, én jó sokat raktam bele
    • 2 dl tejszín (ez lehet növényi, akár rízs, nekem az a kedvencem, mert szinte olyan az íze és állaga is mint a hagyományos tejszínnek, de most termelői tejszínt használtam, hamár a piacon voltam)
    • 1 evőkanál ecet (ez lehet bármilyen, amit otthon találsz)
    • 1 teáskanál cukor (bár szerintem ez ki is hagyható, ha zsenge friss a tök, én is csak anyukám utasítását követtem)
    • 1 pici vaj/olaj/bármilyen zsiradék
    • só, bors

    Maga az elkészítése pedig ropprant egyszerű, a tököt egy kis zsiradékon megdinszteljük, hogy elkezdejen puhulni, felöntjük a tejszínnel, és puhára főzzük. Ha ez megvan, kb 5-8 perc, jöhetnek a fűszerek az ecet, a cukor. Ezzel még egy picit rotyog és kész is! Pik-pak megvan! Jaa és igen, jól látjátok, nincs benne liszt! Nem kell, nem igényli, ha nem érzitek elég sűrűnek, akkor egy kis adagot botmixerrel pépesítsetek meg, máris sűrűbb lesz. 🙂 Ez a mennyiség 2 adagnak felel meg! Jó étvágyat hozzá!

    20246121_1379906995378011_5828676128672259457_n
  • jul 18
  • 89

    KG

    Célok a Skanzenből

    A hétvégén eljött az első igazáncsakfutásról szóló futóversenyem ideje is. 7km-t tűztem ki célul, hogy lefutom a Skanzenben. Még mindig a tanulás fázisában vagyok a futásnál, de megcsináltam, lefutottam!

    Maga a helyszín is motiváló volt számomra, hiszen néprajzosként kicsit visszahúz ide mindig a szívem. Két kört futottunk, 3,5 km egy-egy kör. Az első nagyon döcögősen indult, a fejemben kérdeztem magamtól, mit is keresek itt, mért találok ki magamnak ilyen hülyeségeket. Aztán az első lökést az első kör 3/4-énél kaptam meg, amikor a buzdító népzenészek között ismerőst láttam meg.  A következő lökést pedig a szúrkoló barátaim adták, akik drukkoltak  nekem amíg várták az ő távukat. A frissítő után már mintha jobban ment volna. A vége előtt nemsokkal pedig egyenesen belejöttem, és abba se hagytam volna szívem szerint. Jó volt látni, hogy mennyien futnak valamilyen céllal. Találkoztam Élménykülönítményes polóban futóval. A legmotiválóbb a Suhanj alapítvány lelekes futói voltak, akikkel a második kört nagyjából egyszerre futottam le és a célba is együtt futottunk be.

    Nem volt semmi elvárás ebben a futásban magammal szemben, csak hogy csináljam meg, úgy ahogy azt én tudom, lehetőleg egy órán belül! Nos ez sikerült is! 🙂 Azérf férfiasan be kell vallanom, belesétáltam néhol, szóval van még hova fejlődni, de igyekszem! 🙂

    A következő kihívás picit nagyobb lesz, 12 km.

    A futkorászásunkról ne felejtkezzetek meg! Augusztus19! 

    19961215_10213904373626227_7955556115559367168_n-120023969_1233625553414792_6079099207920609555_o-1
  • jul 13
  • 89

    KG

    Újabb futkorászás!

    Olyan sokat kérdeztétek, hogy mikor futunk megint együtt, mikor lesz újra futkorászás!?! Hát itt van! Gyertek bátran, kezdő, haladó, de az is jöhet aki nem szeret futni! Csak a szokásosat tudom nektek ígérni, jó hangulatot, közös mozgást, egészséges nassolnivalókat, frissítőt!

    Időpont:  Augusztus 19. 

    Helyszín: Margitsziget

    Szokásos módon van hozzá facebookos esemény: https://www.facebook.com/events/301263540282645

    Jaa és elfelejtettem itt is eldicsekedni, hogy volt egy nagyon kellemes interjú velem a NlCafe-ban! http://www.nlcafe.hu/eletmod/20170620/fogyas-dieta-fogyokura/

    18221903_1307109165991128_8696740225131707805_n-118951165_1339136229455088_3769497151351554603_n-1
  • jún 30
  • 89

    KG

    Anikó most már a kajára is figyelj!!!!!!

    Ahhoz, hogy elkezdjek fogyni is, a sok mozgás nem elég! Mint az okosok is mindig mondják, minden az evésen múlik, és ez tényleg igaz! Hiába járok trx-re, spinningre vagy futni, ez nem elég.(tutjátok 30%mozgás 70% evés)

    Sajnos azt is tudom, hol követem el mindig a hibákat az evésben. Nem elég nekem csak figyelni! Előre kell terveznem, tudatosan! Ami nem csak azt jelenti, hogy leülök, és megírom magamnak a heti menüt, hanem ezeket el is készítem előre, recepteket olvasok, hogy ötleteket gyűjtsek, piacra megyek, bevásárlólistát írok, magam elé rakom az okostányért, hogy lássam jól rakom-e össze az egyes étkezéseket. Időigényes, és melós, de csak így lehet eredményeket elérni!  Viszont ebbe a csalásokat is be tudom építeni. Nem lehet csak a lemondásokkal élni, nem lehet mindenről teljesen lemondani, viszont egyszer-egyszer be lehet vetni, de olyankor a napot is úgy kell tervezni, hogy ebből ne legyen nagy bajunk!

    Korábban már írtam arról, hogy mekkora fejtörést tud okozni a hétvége, hiszen, olyankor borul a szépen kialaított hétköznapi rend, de ezzel remélem kicsit kordában tudom ezeket is tartani!

    Tavaly az edzóteremben, ahova járok, nap mint nap volt egy fogyiverseny ami 10 hétig tartott, nekem 5 hét sikerélmény volt ebből, mert ezzel a “technikával” kezdtem bele a mókába, és ugyan a táv felénél elakadtam, utazások miatt is, de megtanultam, ha sikereket akarok elérni, nekem ezt kell csinálni!

    Sajnos erre sem energiám, nem volt, a belső motivációm is elfogyott. Ilyenkor kell megrázni magunkat, és nem várni a nem létező jelre, hanem füzetet és tollat elő és jöhet a tervezéés, matekolás, céltudatosság! 🙂

    Több mint negyed éve részese vagyok a Benefitness életmódváltásnak, joggal merül fel Benned a kérdés, mért csak most ébredtem erre, hogy így kéne csinálnom. Hogy miért? Lusta vagyok, halogatok, úgy voltam vele, hogy még van időm, még ráérek, de azt elfelejtem, hogy hiába egy hosszú időről beszélünk, és egy év van a célok elérésére, 25 kilótól akarok megszabadulni!

    2-3
  • jún 19
  • 89

    KG

    Malacfutás

    Megint egy célt teljesítettem! Vasárnap a Brutálfutáson vettünk részt, Nyáregyházán! Vicces, kalandos, nagyon saras élményekkel gazdagodtunk! Karival és Mariannal vágtam neki ennek a kihívásnak, amit azzal nehezítettünk, hogy összekötve futottuk végig a távot. Mindamellett, hogy ez egy akadályverseny, mi még rá tudtunk tenni egy lapáttal! Az első igazi akadály a cipőfelvétellel indult, igen, jól írom, rajt előtt le kellett vennünk a cipőnket, és csak a duda után tudtuk újra felvenni. Az akadályokról elmondható volt, hogy nagyon viccesek és sárosak voltak, de egyik sem volt túl nehéz 🙂 Csúszdáztunk a vizen, szögesdrót alatt kúsztunk, egy háló/lepel alatt másztunk, kerékgumikon át/keresztül másztunk, kordonok alatt felett, kispocsolya, nagy pocsolya és még rengeteg ilyen feladat volt. A kedvencem az egyes akadályok elnevezései voltak, mint Némó nyomában vagy Titanic, Aköd, vagy Túl a sövényen. 

    A verseny utáni fürdéseket inkább nem kommentálnám, szerintem még mindig van bennem homok 😀 Összeségében marha jó móka, és mindenkinek csak ajánlani tudom! Garantált nevetés és a sár! De néha kell, hogy felnőtként is gyerekek legyünk!

    19366121_10213589404792203_7875689315815248342_nppic_NEW_8045
  • jún 12
  • 89

    KG

    Eltelt egy negyed év a Benefitnessel

    Az első amiről be kell számolnom, az a hétvégi futkorászás, ami megint hihetetlenül jó hangulatban telt el! Szép nagy csapat gyült össze 12 futó, és két lelkes kísérő is velünk volt a Margitszigeten. A mostani futás alkalmával az ivararány is javult, hiszen három fiú is volt velünk. 🙂 Ismét volt olyan, akinek ez volt az első szigetköre, de voltak akik már futva érkeztek a kis mozgós délelőtre. A múltkori alkalommal tesómék voltak a kis segítőim, akik most nem lehettek velem, de így is frissítő várt mindenkire a célvonalnál valamint egy kis zöldség!

    Március 13-án kezdtem el a Benefitness programomat ami hihetetlenül sokat adott már most nekem. A programom mottója Célok az álomokért! és azt kell mondanom,  jó pár célt kipipálhatok. Lássuk csak mik történtek velem ez idő alatt:

    • 2 spartan racet teljesítettem 
    • 2 futkorászáson is túl vagyunk már Veletek a Margitszigeten
    • az első támogatóimnak összehoztam egy csodálatos vacsorát
    • azt nem mondom, hogy tudok futni, de elindultam az úton 🙂 
    • 25%-on áll az adománygyüjtésem
    • renggeteg erő, bátorítás, szeretet amit Tőletek kapok

    Azért a sok jó mellett vannak hibáim is, amik mellett nem mehetek el, sajnos! A -25 kilóból  még nem nagyon ment le, de ezt belátom, az én hibám. Ugyan alakult a testem nagyon sokat az elmúlt időkben, de azon túl, hogy új dolgokkal kísérleteztem a konyhában és új ételeket iktattam be az étrendembe, a mennyiséggel és a rendszerességgel sajnos meggyűlt a bajom. Van min javítani!

    Kellenek új célok, kellenek új célkitűzések a következő negyed évre is, egy-kettő már fixen a naptáramban van. Azt megtanultam, hogy ha leírom Nektek ezeket a célokat, akkor azok össze is jönnek, így most megint leírom  a következő negyed évem terveit:

    • 7 és 12 km futás
    • brutálfutás 
    • és hogy ösztönözzem magam a fogyás beindulására, -10 kg a következő negyedév alatt
    • Nagyon szép lenne, ha összejönne a féltávnál az 50% az adománygyűjtésemben
    • A Margitszigetes futkorászásokat sem hagyjuk abba, amíg szép időnk van! 

    A hálámat nem tudom kifejezni eléggé Felétek, de nagyon igyekszem! Minden egyes kis támogatás nagyon sokat jelent a BátorTábornak és nekem is!

    Image-1-2
  • jún 07
  • 89

    KG

    Az első közös vacsi

    Végre lejutottam oda, hogy sikerült összehozni, az első támogatóimnak a beígért kis vacsorát! Nagyon kellemes kedd esténk volt, jó társasággal, kellemes emberekkel.

    Az ételeket igyekeztem úgy összerakni, hogy senki ne szenvedjen azért mert alergiás valamire. Többségében így vegán ételek kerültek az asztalra, hummusz, padlizsánkrém (tahini szósszal és sok sok párolt fokhagymával), saláták. Sütöttem egy kenyeret is valamint egy vegán pizzát és a maradék pizzatésztát meg csak magában sütöttem meg, hogy a szószokat lehessen tunkolni. (a pizza és kenyértésztát is olyan lisztekből készítettem, ha gluténérzékeny lenne valaki az is tudja enni)

    A húsi sütésnél is egy fontos szempont lebegett a szemem előtt, hogy tudjak újat mutatni, ami ráadásul egészséges és hozzáadott zsírt nem tartalmaz. Így az egyik csirkát sütőzacskóban sütöttem meg egy kis friss petrezselyemmel, a másik adag csirkehusit pedig mindenki magának készíthette le. Sütőpapírból batyukat csináltak, a csirkehusira pedig zöldségek és pirospesztó kerültek. Nagyon egyszerű és alakbarát módszer, hiszen a sütőben a kis batyukban megpárolódik a husi és amiket hozzárakunk,így nagyon finoman össze is érnek az ízek is. Ezt persze nem csak csirkével lehet elkészíteni, hanem halakkal is akár, csak fantázia kell a sütőpapíros batyuhoz, DE olaj/zsiradék semmiképp sem! 🙂

    Csináltam még a kedvenc thai jellegű ráklevesemet, ami kicsit csípős, kicsit üdítő, de mindenképp nagyon finom 🙂 Na és persze volt egy kis desszert is, ami tejberízs volt, egy kis chiamaggal és kókusztejjel amihez gyümölcsöket, kókuszchipszet és karobtöretet lehetett ízlés szerint tenni.

    Nagyon köszönöm még egyszer hogy támogattok!

    U.I: A szombat vészesen közeledik, remélem már mindenkinek a naptárában fel van írva a kis futkorászásunk!  😀 https://www.facebook.com/events/1699534150076203

    18986297_10213465566376320_1775144291_o19022808_10213465566456322_137215785_oImage-1
  • máj 29
  • 89

    KG

    Edzőtáborban voltam

    Kemény hétvégén vagyok túl, azt kell mondanom. Izomláz, fáradtság és egy nagy mosoly van az arcomon.

    Trx-es csapattal, akikkel a teremben együtt edzünk nap mint nap elmentünk egy kicsit Királyrétre, hogy kimozduljunk és kiszakadva a hétköznapok rutinjából edzünk jó nagyokat.

    Pénteken meg is történt az első edzés, egy iskolai tornateremben, ahol újdonságokat is kipróbáltunk (a megszokott gyakorlatok mellett), így bukfencekre és a hasizomstabilizálásra is kihasználtuk a szivacsokat, kötelet másztunk – már akinek sikerült. Bemelegitésként egy kis futóiskola volt, meg egy jó kemény tabata.. Karira (Illéls Karolina) az edzőnkre jellemző, hogy mindig nagyon színes órákat rak össze, és ez most az egész hétvégére igaz volt. A két órás edzés után már mindenki a vacsira tudott csak gondolni. Az esténkbe még egy kis beszélgetős mókázás is belefért. Szombat reggel kevés alvás és kis izomlázzal ébredve, reggeli utáb bele is vetettük magunkat egy újabb edzésbe a szabadban. A terepet kihasználva sok futással, hol simán, hol pedig homokzsákkal kezdtünk. Ezután következett egy már előre felépített pályán ugráltás, kúszás, valamitn rönkökkel erősítettünk, végül a fákra erősített trx-ekkel végeztünk gyakorlatokat.

    Egy gyors, könnyű ebéd után gyorsan el is jött a délutáni edzés. Tornateremben keztünk, ahol két csapatra oszlottunk és vicces feladatokkal tarkított sorversenybe kezdtünk. Nagy esések, nagy röhögések, és kicsit visszamentünk a gyerekkorba is. A vidámság után következett egy kemény menet a trx-ekkel ahol nagy hangsúlyt fektettünk, hogyan áljunk be, hogyan tartsuk a testünket. Az edzés végén pedig egy hosszú és nagyon jóleső nyújtás következett. A csapat este már érezhetően nagyon fáradt volt, a vacsi után kiültük a szabadba egy kicsit még.

    Reggel a csapat egyik fele elindult egy nagy futásra, ahol a Csóványost hódították meg. Le a kalappal előttük!

    Akik nem ilyen rutinos futó, köztük én is, egy kinti tabata edzés várt trx-el, kettle bellel, valamint egy kis futkosás. Miután mindenki beért még egy közös csapatos játékos móka várt ránk.

    Nagyon jó kis hétvége volt, sok tapasztalattal, önmagunk határainak feszegetésével, jó kedvvel, jóhangulattal.

    Az edzőnaplóba most a három napot beírva 8 órányi edzést sikerült felvinnem. 😀

    Egy ilyen tábor után az ember elgondolkodik, mit kell fejlesztenie önmagán, mi az amire nagyobb hangsúlyt kell fektetni. Sok edzés ide vagy oda az állóképességem még sajnos nem olyan jó mint azt szeretném, erre kell a jövőben ráfeküdnöm.

    U.i.: Ne felejtsétek el  június 6-án futkorászunk megint! 😀

     

    IMG_6066IMG_6070IMG_6071
  • máj 24
  • 89

    KG

    Újra FUTKORÁSZUNK együtt a Bátrakért!

    Figyelem a múltkori sikerekből felbuzdulva megint lesz közös futás a Bátrakért!!! 🙂 🙂 🙂 🙂

    Elő a naptárat!

    Helyszín: Margitsziget

    Időpont: Június 10. 11 óra

    Amit ígérni tudok, hogy egy jót mozgunk megint együtt! Bárki jöhet! Se nemhez, se korhoz, se edzettségi szinthez nincs kötve! Ha nem futsz, vagy csak barátkozol a futással akkor ez egy jó löket lehet hogy elgyere! Jó móka lesz!

    A múltkorihoz hasonlóan kis frissítővel és egészséges rágcsákkal várok mindenkit!

    Facebookon még több infót tudtok meg: https://www.facebook.com/events/1699534150076203/

    Én már nagyon várom! 🙂

     

    IMG_5703
  • máj 22
  • 89

    KG

    TI motiváltok, de úgy látszik én is?

    A hétvégén rájöttem, hogy igenis nagy hatása van annak amit itt mi csinálunk, kommunikálunk! Sosem gondoltam volna, hogy én is tudok inspirálni embereket egy életmódváltás/sportolás elindításához!

    Ha emlékeztek pár hete volt egy közösségi futás, ahol röviden mesélem nektek Anikóról! Tegnap boldogan írt rám, hogy elindult egy futóversenyen és sikeresen teljesítette a 2km-t mindenféle belegyaloglás nélkül! Új célokat tűzött ki, méghozzá, azt, hogy ősszel már 5km-t fut le így! Az első lökést a Benefitness adta neki, és az hogy engem is olvasott, majd jött az első szigetköre, most meg már céljai vannak a sporttal!

    Nagyon inspiráló számomra, motiváló és igyekszem még keményebb lenni, még komolyabban venni ezt a Benefitness programot!

  • máj 15
  • 89

    KG

    Egy újabb cél teljesítve!

    Nagyon jó kis hétvégén vagyok megint túl!

    Szombaton ismét egy spártai megmérettetésen vettem részt, ami a múltkorihoz képest nagyon jól sikerült! Első körben azért, mert most nem gyalogoltam, hanem tényleg ahol csak bírtam a saját tudásomhoz mérten de futottam! Másrészt, meg már tudtam mire számíthatok egy ilyen megmérettetésen. 😀

    A verseny Nyitrán volt, és hiába voltak körülöttünk hegyek, egy darab dombot nem kellett megmászni! Érthető is, részemről, hogy jobban ment a futás. Az első jópár akadály leginkább palánkátugrás volt, kisebb-nagyobb, alatta-fölötte-közötte átugrós. Aztán jött pár akadály, ami nem sikerült olyan jól, így jöhetett a 30 burpee (aki a veszprémi beszámolómat is olvasta az már tudja mi is ez, de segítek, négyütemű fekvőtámasz). Szerencsém volt, mert tesómék végig kísértek a pályán, és pont a frissítő előtt kaptak el először egy kis előfrissítésre 🙂 Az út csúcspontja nálam itt jött el, hiszen egy büntetős feladatot megugrottam. Egy kötélen/hevederen kellett átegyensúlyozni magunkat, a hossza nem volt vészes, de könnyűnek se nézett ki 😀 Talán a víz motivált 😀

    Ezután következtek az igazán vizes és sáros akadályok. A szögesdrót alatt vízágyú kíséretében másztunk át, a kötélmászás is vízből indult, ami nekem megintcsak büntetőt jelentett, majd egy “vizes medence” következett, amiben egy palánk volt, ez alatt kellett átvergődni. Aztán megint egy kedvenc akadály jött, tóban úszkálás. Kicsit előtte megijedzem, mert a tó előtt hevesen burpeeztek emberek, de gyorsan rájöttem, ez nekem kimarad! Surranópályán gyorsan elúsztam a tömeg mellett 🙂

    A verseny nehez nekem igazán itt kezdődött, jött egy akadály, aminek legalább 6x nekifutottam, mindig sikertelenül, a legrosszabb és a legfárasztóbb az volt, hogy az utolsó lépésnél csúszott ki a lábam, de aztán nagy szerencsémre és Ágoston segítségének köszönhetően teljesen kimerülten de ájutottam a falon 🙂 Nagyon sokat elidőztem itt, de nagyjából az utolsó akadályok egyike volt. Két adag büntetős feladat, egy könnyű homokzság, egy ferde fal, és egy A alakú mászóka egy kis palánkkal az alján. A legvége pedig a jól megszokott tűzugrás és már az érem a nyakamban is volt!

    Hatalamas élmény volt! Ideális lezárása volt ez a 20-as éveimnek, hiszen vasárnap óta én is a 30-asok táborát erősítem 😀

    viber-imageviber-image3
  • máj 08
  • 89

    KG

    Szigetkör VELETEK!

    Csodálatos szombatom volt Veletek! Életemben először sikerült lefutni a Margitszigeten a szigetkört! Nem csak én estem át ezen a mérföldkövön, hanem többen is jelezték, hogy most először futottak neki ennek a pályának! 7 nagyon ügyes szupercsajjal futhattam együtt!

    Nagyon jól esett, hogy ennyien eljöttetek!

    Tudom, a képeken sok ismerőst lehet látni, akik akár innen a Benefitness oldalról is ismerősek lehetnek! Nem terveztem kiemelni senki teljesítményét, hiszen mindenki nagyon ügyes volt, de mégis megteszem. Anikó is eljött, aki innen a blogomról értesült először arról hogy lesz ez a futás, és úgy vágott neki, hogy nem szokott futni, mindig csak a majd bűvkörében élve tervezgette, hogy elkezdi és belevág, most viszont eljött és végigmente az utat! Remélem Anikó ez egy új út kezdete is volt Neked!

    Senkit nem kötött sem idő, sem gyorsaság, a lényeg, csak annyi volt, hogy mindenki tegye meg a kört és utána azt tudja mondani, hogy ez jól esett! Szerencsére a futás végén mindenkin elégedettséget láttam, és a jóleső érzést, hogy sikerült!

    A futás végén pedig kis frissítő várt mindenkit és egy kis nasi, ami karalábé, répa, cukkini volt, valamint egy kis zabsüti Dóri jóvoltából!

    Még egyszer köszönöm mindannyiótoknak hogy eljöttetek és közösen mozogtunk egy jót! Köszönöm a tesóméknak a cuccokra vigyázást és a sok segítséget! Ígérem lesz még folytatása!

     

    800DB5DB-43A2-4FAD-AB64-AC10A9A6D1EF
  • máj 03
  • 89

    KG

    Nagytakarítás

    A hétvégén nekiláttam egy hatalmas nagy lomtalanításnak, meg takarításnak,rendrakásnak. Lassan haladok nagyon, de annál alaposabb vagyok. A konyha félig meddig már kész, nem is merek benne főzni, olyan szép lesz 🙂  Nem a kedvenc elfoglaltságom sem a takarítás, sem a rendrakás, és bevallom férfiasan elég kupis csaj vagyok, de nem halogathatom tovább, kb 2 éve húzom ezt a fajta nagytakarítást.

    Sose jövök rá, hogy amikor az ember nekiáll egy nagy rendrakásnak, mért lesz még nagyobb kupi kb az utolsó percekig. 😀

    Az elhatározásnak két oka is van, az egyik, hogy a fejemben is épp rendet rakok és ez a kettő nálam együtt jár. A másik pedig, hogy ha rend van körülöttem akkor könnyebben tudok koncentrálni az igazán fontos dolgokra, mint az életmódváltásra.  Arról nem is beszélek hogy május 14-én betöltöm a 30-at és ezt egy picit így megújúlva szeretném elkezdeni.

    Ha már itt tartunk, május  13-án újabb Spárta jön. Igazából ez volt az egyetlen amin el akartam indulni, mert gondoltam ennyi nekem elég lesz majd ebből a kerek szám előtt. Azóta már vagy 4 futóverseny be van írva a naptáramba. Futni még igazán nem tudok, de nem adom fel, szépen lassan és biztosan haladok e célom felé, hogy augusztusra sikerüljön 12km-t lefutni. Az első 6 kilóméterem után nagyon bátran gondolkodtam, na majd kiderül hogy mennek majd ezek, egy biztos hallani fogtok róla!

    demot_rendrakas
  • ápr 24
  • 89

    KG

    Kifogásgyáros

    A múlt héten elhatároztam, hogy visszatérek a szépen kialakított étrendemhez, és hogy ügyesen írkálni fogok mindent. Ez még mindig nem jött össze, amiért nagyon haragszom magamra. De valamiért mindig kitaláltam valami kifogást, miért ne főzzek magamnak a hétre és miért gyengülhetek el még egy kicsit.

    A héten szerencsére nem volt nagy rosszalkodás, nem ettem éjszaka, nem nassoltam és falási rohamok sem voltak, de nem tartottam be a köztes étkezéseket és azokat a jó kis alapelveket, amiket eddig olyan szépen követtem… A reggelik kimaradnak rendszeresen, a tízórairól nem is beszélve! Na jó így leírva ez már nagyon is nagy rosszaság! Egy kis bulizás volt, de ez már kijárt nekem!

    Reggel kivételesen mérlegre álltam, ami nagy örömmel töltött el, mert végre nem 9-es számmal kezdődött a szám!

    Kemény célok vannak előttem, de van még időm, hogy összeszedjem magam és végleg felmondjak a kifogásgyárban! Nehéz lépés lesz, de megcsinálom!

    Azt mondják az okosok, hogy 21 nap kell ahhoz hogy egy jó szokás az életünk része legyen! Így arra jutottam, hogy minden héten egy-egy ilyen “21 napos kúrát” vezetek be az életembe! Az első pedig a zöldségtízórai lesz! Ezt már félig meddig be is vezettem, de nem minden nap, meg rendszertelenül ezért kezdem ezzel.  De mind az étkezésem alakítására mind a futás rendszeresítésére vannak még ilyen terveim! Remélem pozitív eredményekről tudok beszámolni nektek!

    Futásról jut eszembe! Hétvégén Radival sikerült lefutnunk egy fél szigetkört! Nem túl sok, de most ennyi volt bennünk, bár ha azt nézzük tavaly az ő beszámolójában én még gyalogoltam mellette a ligetben, most pedig futottunk! 🙂 🙂 (http://benefitness.hu/profil/hrisztov-radmila/trening-a-varosligetben/) Ami viszont már teljesen hivatalos, hogy jobb szabadban futni mint a futópadon! Mióta kimerészkedtem a szabadba jobban megy sokkal, az idő is gyorsabban telik és nem is olyan uncsi! A térdemról nem is beszélek, mert a padon fáj a szabadban már annyira nem 🙂

    Remélem nem felejtettétek el a május 6-ai futkorászást! 

    0409-1
  • ápr 20
  • 90

    KG

    Egy közös futás? Elő a naptárral!

    Gondoltam összekötöm az új lelkesedésemet a Benefitnessel és meginvitállak titeket egy köszös kis futásra! Az időpontot is kitaláltam! Május 6. 11 óra Margitsziget! 

    Mindenki megnyugodhat aki nem tudna futni, vagy csak kacérkodik a futással, én is kezdő vagyok még és nem időre megy! Ha végigsétálod az sem baj, a lényeg, hogy Gyere és Mozogjunk együtt! 😉 

    A futás végén még egy kis frissítéssel és egészséges nasival is készülök Nektek!

    További részletet az erre a célra létrehozott facebook eseménynél találtok!

    https://www.facebook.com/events/306513069768875/

    Remélem az időjárás is velünk lesz és addigra újra kitavaszodik! 🙂

    17807393_10212858565841686_3036437532292571514_o
  • ápr 18
  • 90

    KG

    Adok magamnak egy nagy fekete pontot!

    Be kell valljam férfiasan az elmúlt két hétben nem vagyok büszke magamra, hiszen az étkezésemre nem nagyon figyeltem. A 40 napos böjtött és Kati (diatetikus-a neve azt hiszem sokszor elő fog még jönni a jövőben) előírásait ugyan igyekeztem betartani, az utóbbit kevesebb sikerrel. A verseny óta sajnos kicsit elengedtem a gyeplőt, amit tudom, nem szabad! Írni se írtam az étkezési naplómat, amit se a Benefitness oldalon nem vezettem, se a kis noteszkámban nem írtam fel.

    Egy két dologra azért próbáltam figyelni, mint a megfelelő mennyiségű zöldségfogyasztásra és a folyadékbevitelre. A tízórai zöldség-gyümölcs nasit az életmódváltás kezdetén vezettem be, és azt kell mondjam imádom, és zavar ha nem tudom beiktatni. Ajánlom mindenkinek! Csak egy répa, cukkini, karlábé mellé egy körte vagy egy alma szépen felkockázva és kész is!  Nem sok idő, és ha szépen fel van szeletelve mindjárt meg is eszi az ember. Az almát kb csak így eszem meg. Be is szereztem az irodába is egy almaszeletelőt. 🙂

    Mindamellett hogy ilyen rossz voltam az evésben a sportot nem hanyagoltam! Sőőőt! A spártai felkészülés idején kezdtem el futni több kevesebb sikerrel, de inkább kevesebb, sajnos. A napokban életemben előszőr sikerült picit több mint 6km-t lefutnom! Szabadban! Ugyan egy 20 perces futásnak indult az egész, de eltévedtem, és útközben megdumáltam magammal, hogy amíg vissza nem érek a szállásra addig nem állok le a futással és sikerült is!

    Na de mától újra rendes leszek, és írom a kajanaplót és a blogot is rendesen! Figyelek a kajára!

    Májusban jön majd az első vacsi is, amit nektek támógatóimnak készítek! Sajnos előbb nem tudtam összehozni, de remélem sikerül majd még ilyen alkalmakat összehozni, vagy egy közös mozgást akár! Hűűűű, be is indult a fantáziám! Na majd ezt is megosztom veletek!

    17903400_10212967823293054_8260467451557415563_n
  • ápr 03
  • 90

    KG

    Megcsináltam! Aroo!

    Szombaton eljött a napja a versenynek, amire január óta készültem. Előtte már napokkal gondjaim voltak az alvással annyira izgultam. Szerdán volt egy utolsó edzésem, ami annyira nem sikerülj jól, ahogy én szerettem volna, de aztán elengedtem ezt a történetet. Hosszú, fájdalmas néha vért izzadós volt ez a felkészülés, volt jópár alkalom, hogy azt mondtam, nem megyek edzeni, nem akarom én ezt az egészet, de aztán felém kerekedett az ébreztőórám  és rámszólt, hogy nyomás edzeni.

    Nagy nehezen eljött az április 1. Hatszor pakoltam át a kis táskámat, hogy mit is vigyek, meg mit ne, szerencsére Veszprémig én vezettem, ami azért volt nagyon jó, mert legalább ez idő alatt nem a versenyre koncentráltam. A kettő óra is gyorsan eljött és a rajt is.

    Egyből egy hatalmas meredek domb megmászása volt az első akadály, amit még mindig nem értek hogy sikerült megmásznom. Az erőm egy nagy részét ki is vette, de itt még az út negyedénél sem tartottam. Eljöttek az igazi akadályok, a kötelező elemek még magamhoz képest is jól mentek, sőt, némelyik után még egy kis lelki vállveregetést is adtam magamnak. Dárdát még életemben nem dobtam el, így nem is akadtam fenn, hogy nem ment, ahogy a majomlétra vagy a kötélmászás sem. A rönkcipelés és a súly felhúzása a magasba szinte jáci könnyedséggel ment. A nagyobb falakon is átjutottam, segítség szerencsére mindig volt, ahol kellett, férfiasan bevallom, négy akadálynál is kellett segítséget kérnem, de itt ez nem szégyen!

    Ahol csak volt büntető feladat, ott én burpeeztem, a vége felé már ez is komoly gondot okozott, pláne ahol a sártól szétcsúszott már teljesen a lábam.

    Tudom jó idő volt és meleg, hogy lehet akkor sár? egyszerű! Az utólsó másfél kilómétert kb már csak egy patakban tettünk meg, na jó néha ki is jöttünk belőle, de az bizony telőtől talpig víz 😀 Egy nagyot sikerült is zakóznom a patakban, mikor már azt hittem, hogy frankón bírok menni benne, azzal a lendülettel el is merültem a habokban. Voltak pillanatok, amikor azt éreztem sosem lesz ennek vége. Az utolsó kis úszós résznél már erőm is teljesen elfogyott, de láttam a célt és az utolsó akadályt, kimászom a vízből még egy háromszöges hálós akadály és egy kis tűzugrás és már kész is!

    Az érem a nyakamba került, megmutatták az eredményt (02:16:32) és kicsit elszontyolódtam, bár már nem is tudom miért, a fáradtság is benne volt, az is hogy sikerült és ennek az öröme, és talán az is, hogy ennél ha akarom, tudok jobb lenni.

    A verseny utáni fáradtság nagyon sok negatív érzelmet hozott ki belőlem, de mára azt hiszem megnyugodtan, kipihentem magam (nagyjából) és pozitívan nézek vissza az elmúlt három hónapra és a bolondok napjára is!

    Nagyon büszke vagyok! Az 1802. legjobb nő lettem aki elindult a versenyen (és ez nem az utolsó helyezés)!

    Így életem első komoly futóversenye után bátran merem ajánlani mindenkinek, hogy egyszer induljon el egy ilyenen! A verseny egy nagy kaland és önmagunk határainak feszegetés is, annyira, hogy legtöbb esetben, legtöbb akadálynál magunkat kell legyőznünk és a korlátainkat! Viszont felkészülés nélkül senki ne induljon neki, hiszen kemény menet ez! Viszont az út, ahogyan eljutunk a célig egy nagy önismereti teszt is!

    Egy darabig azt hiszem nem veszek fel se rövidnadrágot se fürdőruhát…. Elég ijesztő a combom, nem kis túlzás! Képet erről nem is csatolok nektek! Viszont egy pályarajzot, az érmemet és a verseny utáni pillanatokat megosztom veletek! És mielőtt megkérdeznétek, igen, a BENEFITNESSes pólómban futottam!

    Nagyon sokat jelentett, hogy mellettem vagytok és támogattok! Köszönöm! 

    Most még 6 hétig még nincs megállás, új célok lebegnek a szemem előtt! Május 13. Nyitrán még egy Spartan Race! A célom, hogy itt sikerüljön 2 óra alatti idő alatt teljesíteni a távot, ehhez pedig már tudom hogyan legyek jobb! De kérek mindenkit, aki gyengeséget lát rajtam nyugodtan rúgjon seggen!

    Ui.: Igen tudom, hogy nagyobb a súlyom, mint az induló! Januárban mértem ezt a 88-at azóta viszont nagyon figyelem az étkezést és az edzések száma is igencsak megnőtt, az eddigi heti 2-3 alkalomhoz képest!

    IMG_4864-1IMG_485317637088_1471709829568016_6405329410234893547_o-1
  • már 27
  • 88

    KG

    Szeretem a hétfőket!

    Sosem hittem, hogy egyszer elhagyja ez a mondat a számat, de mióta rendes próbálok lenni az étkezésben, és igyekszem napi 5x étkezni rájöttem, hogy ebből a szempontból, DE csak ebből jobban szeretem a hétköznapokat!

    Hogy miért? A hétköznapokban van egy rendszer, időben kelek, nagyjából ugyan akkor reggelizem, ha elalszom akkor is pótlom az irodában, de a kávém nélkül akkor sem indulok el. 🙂 Tízórait is egyre jobban sikerül beépítenem a mindennapokba, nem kell itt azért nagy dolgokra gondolni, 1-1 gyümölcs, pár szem mag, vagy ami mostanában nagy kedvencem lett, egy nagy karalábé (nincs 50Kcal, és nyersen mennyei), de kacérkodom más zöldségekkel is, nyers cukkini vagy a répa.

    És már az ebédnél is vagyunk. Ha sikerül a hétvégén időben bevásárolni és marad idő a sok lustálkodás, természetjárás, sport stb. után energiám, akkor előre akár egész hétre is megfőzöm az ebédet. Az életmódváltás elején nagyon lelkiismeretesen csináltam meg ezeket a kajapakkokat, de a párolt zöldség-rizs-csirkecici egy idő után valljuk be uncsi, hiába kísérletezik az ember a mindenféle fűszerezésekkel, a csirkemell mindenhogy száraz lesz. Most a 40 napos böjt alatt ez a csirkemell is kiesett, mivel ilyenkor teljesen kiiktatom az életemből a húst (és az alkoholt). Halat viszont eszem, minden mennyigésben! Viszont ez nem egy pénztárcabarát kivitelezés, ha minden nap friss halat akarok rakni a tányéromra. Próbálkoztam ezekkel az előfagyasztott natúr halakkal, de csak pénzkidobás volt, mert sehogy nem lett finom nekem, ezzel már idén nem is kísérleteztem. Nagy ötlettelenségemre egy megoldás lett végül, hogy változatos menük kerüljenek főétkezéskor az asztalra az a rendelés. Nem túl példa értékű, de időt és energiát spórol meg az embernek. Szerencsére ezek között is bőven lehet válogatni, így azt keresetem meg, amelyik nekem a legszimpatikusabb. 

    Az uzsonnát és a vacsorát én nagyon sok esetben megcserélem, mivel vacsiidőben járok edzeni. Hétköznap az 5 napból négyszer van ez így. Vacsira igyekszem salátát enni már csak egy kis husival vagy tonhallal, és hogy feldobjam, rákaptam a salátákhoz való magkeverékekhez. Az uzsonna edzés esetén fehérje és/vagy egy kefir, ha meg nincs edzés akkor előfordul, hogy ki is marad. 

    Hétvégén teljesen elcsúszik az egész étkezés, a szombat reggeli még jó ütemben fogy el, de utána valahogy minden elromlik, se az időt nem tudom jól beosztani, se azt hogy mit kéne főzni, na meg az adagok is felborulnak, pláne ha valami fogam alá valót sikerül főzni, nem is beszélve a vasárnapi ebédekről, amikor anya remekműveit esszük, bár hozzáteszem, hogy igyekszik mindig a mi (gyerekek) szájízéhez és diétájához igazodni. 😀 

    Nos, ennyi, a hétköznapok rendszert adnak, munka-edzések-egyébb programok mellett is. Nem beszélve arról, hogy a kajanaplót is nehezebben írom hétvégente, pedig az nagyon jó kontrollt ad az embernek. Jobban ki is rajzolódik a hiba, de a bűnözés is elkerülhető, ha a naplódnak kell bevallani ezeket a csalásokat, na még ha a dietetikusod is látja, az még eggyel jobb motiváció! 

    tumblr_mgyevyVBUi1qfivolo1_1280
  • már 22
  • 88

    KG

    10 nap!

    Nagy fába vágtam a fejszém, de megcsinálom! Tudom most arra a 25 kilóra gondolsz, de egy év van erre, és menni fog! Én viszont a Spartan race versenyre gondoltam.

    Decemberben ahogy ezt a Benefitness dolgot kitaláltam úgy jött az ötelt hogy ezzel az akadályfutással is megbirkózom. Január elejétől keményen edzem, eleinte heti 4 alkalom volt a kezdő futógyakorlatokkal együtt, ma már 1 nap pihenővel de edzem. Hogy miket? Futópadon emelkedős futások vannak, amik annyira nem mennek jól, mint ahogy azt én szeretném, de ilyenkor csillapítok a tempón és gyaloglok. Általában a térdem nem bírja, az oka ennek meg rém egyszerű, nézd meg a súlyomat… 🙁 Februárban állóképesség javítása miatt is elkezdtem spinningelin, ami marha jó, és egyre jobban élvezem, látom magamon a fejlődést ami nagyon motivál. Erősítő edzésként meg heti három trx óra van beiktatva, ami igazából már a készülés előtt is rendszeres része volt a sportéletemnek 🙂

    Nagyon sokat kell még fejlődnöm, mert még mindig nem ott tartok ahol én szeretnék, de rajta vagyok az ügyön. Már előre látom, hogy végig burpeezem majd, hiszen, ha egy akadály nem megy 30db-ot meg kell ebből csinálni! 😀 (burpee=négyütemű fekvőtámasz)

    Az elején nagyon lekelesen próbáltam összerakni, hogy is nézzen ki a napom, már ami az edzéseket illeti, reggel munka előtt futópadon futkorászok délután meg majd a rendes edzések. Hamar rá kellett jönnöm, hogy a korai kelések nem az én világom. Valahogy sosem sikerült úgy felkelnem, hogy reggeli is legyen a mozgás előtt és ez ne okozzon gondot. Tudom, hogy lehet üres hassal is futni, de nekem ez nem megy.

    Ami most nagyon megrémít, hogy 10 napom van már csak a versenyig, és egyre jobban tele a gatya! Eddig nem tudatosult bennem, de ma leírva is láttam.Nem érdekel hogy milyen lesz az eredményem, magammal versenyzem igazán csak, és nagyon büszke leszek, ha végig tudom majd csinálni!

    Gondoljatok rám bolondok napján! Ha véletlenül Veszprémben lennétek, akkor meg gyertek szurkolni nekem, stílusosan a BENEFITness-es pólómban fogok indulni. 😀

    Ui.: A mindennapokban itt követheted mit és hogy csinálok: https://www.facebook.com/csunikobenefittnes/

  • már 19
  • 88

    KG

    Hogy miért?

    Nagyon hosszú út vezetett el ahhoz, hogy elhatározzam, végleg változtatok azon, ahogy most kinézek. Kb. 2008 volt a fordulópont az életemben amikor egy vékony törékeny lányból egyre kerekebb valaki lettem, annyira hogy egy évvel később 30 kg plusz volt már rajtam. A legnehezebb ebben a helyzetben az volt, hogy nem egyezett meg nagyon sokáig a fejemben élő kép és az amit a tükör mutatott. El sem tudom mondani hányszor sírtam el magam próbafülkékben, amikor egy M-es ruha nem jött rám és csak az XL jó.

    A változás okait pontosan magam sem tudom, de már nem is keresem, inkább előre nézek, és arra koncentrálok, hogyan legyek újra az a vékony lány!

    Amikor azt mondom sokáig, akkor több évre kell gondolni, sajnos.

    Az első lökés igazán akkor jött a változtatásra, amikor a húgomtól névnapomra kaptam egy Zumba bérletet a közeli edzőterembe. Az első pár alkalommal, lihegtem, kifulladtam, meg kellett állnom, mert nem bírom, rájöttem ez nem jó így! Szerencsére ez a fajta mozgás valamit a teremben levő hangulat meghozta a kedvemet a mozgáshoz, ami azóta teljesen beépült az életembe. 2013- volt az első ilyen változás, addig ez eszembe nem jutott, sajnos.

    Ezután utólag hibák voltak, de belekezdtem mindenféle diétákba, amik kisebb nagyobb eredményeket hoztak, de a végcélt így sem értem el, hiszen tudjuk, ne egy 90 napos diétától várjuk a végleges megoldást. Tanultam ezekből is, elkezdtem egyre többet olvasni az egészséges életmódról, arról hogyan táplálkozzunk helyesen, mint együnk, mikor, hogyan stb. de valahogy a mindennapjaimba ezt nem sikerült beépítenem. Sokszor ezeknél a próbálkozásoknál is elbuktam, főleg ha eljött a “havibaj”, de valljuk be kinek nincsenek ilyenkor fura szokásai?

    Aztán jött a tavalyi év is, amikor az edzőterembe, ahova járok, meghirdettek egy fogyiversenyt, aminek az elején és a végén is egy teljes testzsír-víz-izom összetétel mérés volt, nem volt kellemes látvány ezekkel számszerűleg is szembesülni. Ez egy 10 hétig tartó program volt, az elején ugyan csodás sikereim voltak és nagyon lelkesen indultam neki az útnak, de itt is voltak buktatók amik egy ilyen rövid időbe nem fértek volna bele. Aztán valamiért abbamaradt, és megint visszatértem a rossz szokásaimhoz, ahogy mindig, minden kudarc után.

    És akkor jött  2016 év vége és ez a BENEFITness felhívás, amire tudtam, hogy több okból sem mondhatok nemet! Radi, akit már innen is ismerhettek nagyon jó barátnőm,  végigkövethettem a sportos életbe való visszaszokását és kitartását, nagyon inspiráló volt! Aztán ne feledkezzünk meg arról a tényről, hogy egy nagyon jó ügy mellé állhatok be! Sajnos ezekben az önkéntesség és jótékonyság dolgokban sosem voltam a legjobb, de látom, hogy lehet ebben is fejlődni. A harmadik ok, a program hosszúsága, ami pont a nehézségei miatt jó is. Egy év nagyon sok idő, de mindemellett nagyon rövid is.

    Szeretnék nektek nem csak a sikerélményeimről beszámolni a jövőben, hanem a buktatókról, a nehézségekről és a gyengeségeimről. Remélem végigkövetitek az utamat, motiváltok, és igyekszem én is motiválni Titeket!

    Végül egy tavalyi képpel búcsúzom, ami Radi blogbejegyzéséből származik! Remélem idén is csinálunk valami hasonlót!

    12920259_1727187160896253_934525202059991874_n
  • már 14
  • 88

    KG

    Egy kis motiváció NEKTEK!

    Aki ismer tudja, nagyon szeretek főzőcskézni. Még jobban szeretek másokat jóllakatni, ezért arra gondoltam, hogy az első pár kedves támogatómat megvendégelem egy diétás, de annál finomabb kis ebédre/vacsorára egy közösségi evés formájában. Na hogy tetszik? Már arra is van ötletem, miket csinálok Nektek, de ez még legyen titok!  Egy kis ízelítőt azért csepegtetek képek formájában.

    943903_10208891697032445_9220442730067554760_n13077016_10209627910317317_1468376058107776874_n-1
  • már 13
  • 88

    KG

    Dobpergés, elindultam

    Szerencsésnek mondhatom magam hogy részt veszek ebben a programban! Sokan az ismerősök közül már a fülemen rágták, mikor kezdődik, mikor indul már el, jelentem fiúk-lányok ELINDULT! 

Támogatóim (23)

HR
XY
HE
CA
NM
JA
FS
HB
XY
SE
SA
JA
AM
WN
HE
TA
NM
JA
HE
JA
TA
XY
JA