Tóth Viktória

EGYETEMesen a Bátor Táborért

Kár, hogy nem tudom elétek tárni a Bátor Táboros élményeim úgy, hogy minden érzékszervetekkel bevonódhassatok. Hogy halljátok a boldog gyermekkacajokat, lássátok a mosolyukat, érezhessétek a szívetekben mindazt az élményt, ami egyszerre meghat és feltölt. : )

A BENEFITnesshez való csatlakozásommal és jótékony életmódváltásommal nemcsak a rég megálmodott fittségi szintem szeretném elérni, hanem a barátaimat, hozzátartozóimat és a környezetemben élőket is szeretném közös jótettre inspirálni. Segítsünk közösen a daganatos betegséggel, hemofíliával, diabétesszel, krónikus ízületi gyulladással, vagy gyulladásos bélbetegséggel élő gyermekek visszatérését az életbe! Egyszeri- és rendszeres adományokat is örömmel fogadunk; már 1000 Ft-tal is 1000 táborozó életre szóló élményeihez járulsz hozzá, de remélem, érkezik majd egy-két ennél is nagyobb adomány. : )

Tóth Viktória vagyok 22 éves egyetemista és már 2 éve halogatom, hogy visszacsempésszem mindennapjaimba a rendszeres testmozgást. Pszichológia mesterképzésen tanulok és szeretek frizbizni. Kedvenc gyümölcsöm a gránátalma és szabadidőmben szeretek verseket olvasni. Mind a filmek, mind a könyvek közül a krimik a kedvenceim, bár sajnos a lustasággal való leszámolásra nem találtam bennük tippeket. Egy öleléssel bármikor feltölthető az energia-készletem. : )

Kérlek, segítsetek nekem a biztatásotokkal és azzal, hogy adományoztok a Bátor Tábor táborozói számára akkora összeget, amennyit nélkülözni tudtok!

  • Támogatás
  • Életmód
Összesen:

142 640 HUF

Ebben a hónapban:

0 HUF

Adományodat súlyosan beteg gyerekek élményterápiás táboroztatására fordítjuk. Felajánlásodat online fizetéssel, banki átutalással vagy postai csekk igénylésével is megteheted.

Sportos leszek

223

ÓRA

180

ÓRA

Adománygyűjtési cél:

300 000 HUF

Támogatom
  • okt 18
  • Egy lány elkezdett sétálni a rakparton, de ami ez után történt, arra senki nem számított…

    Dobpergést kérek!

    *** dobpergés ***

    …elkezdett FUTNI. Én. Aki teljes szívéből hitte és teljes mellszélességgel állította, hogy soha, ismétlem SOHA nem fog futni önszántából. Az tuti. Minimum egy kóbor kutya szükségeltetik hozzá. Aztán most se kutya, se egyéb embereket kergető dolgok és lám, mégiscsak futottam. Tudom, nem kellett volna egyből lelőni a „poént”, de hát mit tehettem volna? Ez a bejegyzés erről szól : D

    A futás unalmas, fiúsra fogyok tőle, aztán még unalmas, monoton, ja és unalmas is. Meg unalmas. Gondoltam én. Azzal annyira nem kalkuláltam, hogy eleinte azzal leszek elfoglalva, hogy csigák előznek meg röhögve és az egyetlen, amire gondolni tudok, hogy elérjem a kitűzött célt és addig vigyen el a lábam. Aztán később, ha már szuper leszek : D lehet nézelődni a gyönyörű Budapesten, meg odafigyelni a zenére, ami a fülemben szól, meg biztos lesz még tök sok jó dolog. Egyenlőre ezekről még nem tudok beszámolni. Futásban még nem vagyok szuper. Mindenesetre az állóképességem biztos jobb lesz és ez már önmagában szép kilátás.

    Vasárnap ültem a villamoson, néztem az ablakból a futókat és csak arra tudtam gondolni, hogy sokuknak milyen hatalmas erőfeszítésébe kerülhet ez a verseny, de odaállnak és megcsinálják. Magukért vagy másokért. Minden tiszteletem az övék volt akkor, kicsit még el is érzékenyültem. Micsoda szentimentális pillanat volt! Nem is ismertem magamra. Boldog voltam, hogy aznap nekik, értük szurkolhatok.

    Azt mondják, 14-21 nap kell egy új szokás kialakításához. Gondoltam, majd akkor írok róla, ha elmondhatom magamról, hogy szoktam futni. Még csak a 4. napnál tartok, de nem bírtam magammal, túl büszke vagyok magamra, mert ez nekem egy jó nagy lépés volt, ki a komfortzónámból. Viszont egyáltalán nem egyedül csináltam ezt az egészet. Köszönöm H. Vikinek, hogy bátor „kezdő futós” posztjaival elültette a gondolatot a fejemben, hogy nekem is meg kellene próbálkoznom ezzel; Erikának és Acsay Csabinak, hogy – ha csak pár métert is, de – mellettük futhattam a maratonon és rádöbbenhettem, hogy ez nem is annyira borzalmas; Szilvinek, Hajdu Csabinak és Károlynak, hogy hittek bennem és végül, de nem utolsó sorban minden futónak (az Élménykülönítményeseknek külön kis lila szeglet van a szívemben), aki a hétvégén futott, hiszen én most az ő eltökéltségükből merítek.

    Szóval köszönöm nektek, nélkületek nem vágtam volna bele!

    Kérlek, támogassatok, motiváljatok ti is adományaitokkal, amit a táborban mosolyokra válthatunk : )

    Ui.: Voltam adománygyűjtő túrán is a családommal! Gyönyörű időnk volt és külön öröm, hogy együtt teljesítettük a távot!

  • aug 19
  • Teljesített vállalás, Toplista, Turnus duplázás

    Úgy tűnik nagyon jól mennek nekem ezek a T betűs alliteráló címek.
    Első szuper hírem, hogy – a turnusduplázásnak is köszönhetően – teljesítettem a vállalásom, miszerint 180 órát mozgok a kampányom egy éve alatt (és remélhetőleg azt követően is a végtelenbe és tovább). Már 195 óránál járok és a kampányom végéig még két hónap van!
    A másik jó hír, hogy észrevétlenül toplistássá avanzsáltam, köszi nektek a sok támogatást, nélkületek ez nem ment volna! : )

    A szülinapom előtt nem sokkal kaptam a hírt, hogy bátorkodót keresnek a következő turnusba, ami 3 nap múlva indult. A szuper munkatársaimnak köszönhetően a  IV-es turnus bátorkodó csapata újra teljes létszámmal készülhetett a turnusra, külön köszönet ezért nektek Gabi, Krisztián, Mariann és Rebi! Sajnáltam, hogy Martina nem tudott menni a turnusba, de örültem, hogy én segíthetem hatodikként a csapatot. Az egyik legjobb szülinapi ajándék volt ez nekem. : ) A turnus hetében elképesztő forróság uralkodott a tábor területén is.  Szinte egész idő alatt tombolt a kánikula, néha nem is értettem, hogy bírják ezt a gyerekek, hiszen ők a meleg ellenére ugyanúgy helyt álltak minden programon. Nagyon jó volt látni és részese lenni, ahogy a rugalmas és mindig tettre kész cimbora csapat megvalósítja a vezetőség újabb és újabb javaslatait, amik mind a kicsi és nagy táborlakók jóllétét voltak hivatottak megtámogatni. Ilyen fokú együttműködést és figyelmet egymás felé én még csak ebben a Csodavilágban láttam. : )

    Ne feledjétek, támogassátok a Bátor Tábor Alapítványt a fenti nagy narancssárga Támogatom gombra kattintva, hogy minél több daganatos és krónikusan beteg gyermek juthasson erőt adó, gyógyulást segítő élményekhez! Az összeg lehet egy üdítő vagy egy mozijegy ára, de, ha megengedhetitek magatoknak, akkor ennél nagyobb összeggel is hozzájárulhattok a tábor kis- és nagy csodáinak létrejöttéhez!

  • jul 17
  • Turnus, terepbiciklizés, túra

    A csodás, alliteráló cím után, csapjunk is bele.
    A nyarat egy jó kis öt napos kirándulással, túrázással nyithattam a családommal Erdélyben, ahol sikerült feltöltődöm a pörgős szorgalmi és vizsgaidőszak után és átmozgatni minden egyes porcikámat. Sportolás szempontjából sem volt elhanyagolható, hiszen nagy hőségek közepette gyalogoltunk 10-14 kilométereket.
    Ezt követően nem sokat kellett várnom a turnusomra, ahol ebben az évben bátorkodóként (magaskötélpályás cimbora, önkéntes) lehettem jelen, ami nagy vágyam volt. Legalább 40 fok volt, és az idő felében 9 méterrel közelebb voltunk a Naphoz a megszokottnál, de minden percét imádtam! A hatékony csapatmunka, a jó hangulat és a fejlődést támogató közeg nem valósulhatott volna meg az öt társam nélkül. Innen is köszi, Csabik! Elképesztő volt ilyen közelről látni a gyerekek küzdeni akarását, kitartását és az örömüket, ha sikerült egy-egy maguk elé kitűzött célt leküzdeni. Lenyűgöző volt, hogy erejüket nem kímélve keresték az újabbnál újabb kihívásokat: például akik bekötött szemmel, félkézzel, vagy akár párosan, összekötött lábbal másztak falat. Le a kalappal előttük! Életreszóló élmény volt a kötél másik végén állva megteremteni nekik mindehhez a biztonságos hátteret! Jó próbája volt ez a hét az erőnlétemnek is, hiszen csak a táborozókkal 21 órát töltöttünk a pályán. Kicsit tartottam tőle, hogy idő előtt kimerülnek az energia készleteim és kipurcanok, ezért tudatosan osztottam be az energiáim és bíztam a BeneFitnessnek köszönhetően újra fejlődőben lévő állóképességemben. Pozitív csalódásként ért, hogy még a szabadnapomon sem tudtam megállni és bicikliztünk, sétáltunk a cimbikkel, persze nem csak aktívan, hanem passzívan is kikapcsolódtam a teljes feltöltődés jegyében.
    Hosszú idő után új tapasztalásokkal gyarapodtam a biciklim társaságában. Birtokba vettük a falu dimbes-dombos határát. Nagyon élvezem, hogy mindig fókuszált figyelemmel kell jelen lenni, hiszen bármikor jöhet egy-egy váratlan meglepetés akár akadály, akár valamilyen erdei állat személyében. Nagyon szeretek gyönyörködni a természet szépségében, jó megállni a szép virágos mezők mellett és a kilátópontokon. Túráim során az eddigi leghosszabb távok 20 km körüliek voltak, de érzem magamban a potenciált ennél hosszabb távok leküzdésére is!
    Édesapám nagy teljesítménytúrázó lett az elmúlt években és néha édesanyámat és engem is elcsábít egy-egy útra. Én minden nagyon örülök ezeknek a lehetőségeknek, hiszen apa a Mátra erdeiben nagyon jártas, így olyan természeti szépségeket is meg tud mutatni, amit én, járatlanabb kirándulóként észre sem vennék. Tegnap 14 km-nyi szépségben gyalogoltunk és közben csodálatos helyeken jártunk. Köszi a túravezetést és az élménydús utat apa!

    Képek:
    Tegnapi kirándulásunk egyik célja: Ágasvár és a vidám túra-csapat.

    Ne feledjétek, támogassátok a Bátor Tábor Alapítványt a fenti nagy narancssárga Támogatom gombra kattintva, hogy minél több daganatos és krónikusan beteg gyermek juthasson erőt adó, gyógyulást segítő élményekhez! Az összeg lehet egy üdítő vagy egy mozijegy ára, de, ha megengedhetitek magatoknak, akkor ennél nagyobb összeggel is hozzájárulhattok a tábor kis- és nagy csodáinak létrejöttéhez!

    Mozgalmas, élménydús nyarat kívánok nektek!

    3-24-25-2
  • máj 07
  • Hírek

    Sziasztok!

    Szégyentelenül régen írtam már nektek, de nem tétlenkedtem a háttérben: sportolás tekintetében már majdnem a kitűzött cél felénél tartok! : )

    Van egy másik nagy hírem is számotokra. Adománygyűjtő sütivásárt rendeztem az elmúlt hónapban, ami nem jöhetett volna létre a lelkes önkéntes segítőim és a Kapszli csapata nélkül. Előbbiek ugyanis sütit sütöttek és árusítottak, az utóbbi csapat pedig a helyszínt biztosította. Innen is köszönöm mindannyiójuk önzetlen segítségét és a vásárlóknak is a támogatást, aminek hála 59.640 forintot sikerült összegyűjteni a sütivásár két napja alatt!

    Nem tudom ti hogy vagytok vele, de én nagyon megörültem annak, hogy a Bátor Tábor legutóbbi éves jelentésében (ezt ti is meg tudjátok nézni itt: http://batortabor.hu/media/dokumentumtar/bator_tabor_eves_jelentes_2015.pdf) rábukkantam, hogy a sütivásáron befolyt összeg például elég egy nyári turnus naptej- és szúnyogriasztó készletére. Így megfoghatóbbnak tűnik, hogy mire is elegendő egy-egy adomány (ezt ti is láthatjátok már az adományozó felületen). Itt a remek alkalom arra is, hogy bebizonyítsam: a kisebb adományok is sokat jelentenek. 2.000 Ft egy doboz vércukorméréshez szükséges tesztcsíkra elegendő, ami a diabéteszes turnusok elengedhetetlen kelléke! A sok kicsi sokra megy elve alapján pedig együtt elérhetünk nagyobb célokat is. Ha elérjük a 150.000 Ft-nyi adományt, akkor azzal a családi táborok teljes gyógyszerigényét fedezni tudják vagy egy külföldről érkező táborozó utazását, 250.000 Ft pedig egy turnusnyi gyermek (70 fő) napi tábori étkezésére elegendő. Fogjunk hát össze és érjünk el együtt minél nagyobb célokat, hiszen az adományok teljes egészében a gyermekek felhőtlen élményeit segítik elő!

    Sok kicsi sokra megy! Fogjunk össze és támogassuk együtt a Bátor Tábort! : )

  • feb 23
  • Régi-új kedvenc: a jóga

    Sziasztok!

    A betegség és a hosszas vizsgaidőszak után ismét sikerült rendszeressé tennem a mozgást az életemben. Most újra minden nap mozgok minimum fél órát, még azokon a napokon is, amikor reggeltől estig suliban vagyok. Örömmel tapasztalom, hogy milyen sok energiám van tőle, ami nagyon jól jön most (is) és még az általános hangulatom is jobb.

    Csatlakozz te is a 9 szuper támogatómhoz és segíts mosolyt csalni – ha nem is közvetlenül – a krónikusan beteg gyermekek arcára! Támogasd a Bátor Tábort és ezzel a gyermekek gyógyulását akár 1000 Ft-tal, amit a jobb oldali nagy narancssárga Támogatom gombra kattintva tehetsz meg!

    Legyen mozgásban és örömökben gazdag, szép hetetek!

    7-Steps-to-a-Life-Long-Yoga-Practice-Youll-Love
  • feb 03
  • A vizsgaidőszak és én

    Nem tudom, az egyetemista olvasóim hogy vannak vele, de az én vizsgaidőszakom most kifejezetten embert próbáló volt. Biztos közrejátszott ebben az is, hogy a pihenésre szánt ünnepi időszakot az influenza miatt inkább a láz és a fájdalmak uralták. Mindenesetre mikor végre neki tudtam veselkedni a még előttem álló 3 vizsgának, már nem sok időm maradt felkészülni rájuk. Január utolsó hetében 2 fontos vizsgám is volt. Itt durvult el igazán a helyzet…

    Habár eleinte nagyon hiányzott a mozgás, mégis meggyőztem magam, hogy minden perc fontos és csak a tanulásra koncentrálok, hiszen nagyon nagy mennyiségű tananyagot kellett nagyon rövid idő alatt elsajátítanom. Azért is maradtak el az edzések, mert ha 10 percnél több szünetet tartok egyhuzamban, akkor teljességgel kizökkenek és nagyon nehéz a figyelmemet újra koncentrálni. Ezt most itt nagyon jól megmagyaráztam, de mennyivel könnyebb lett volna előre gondolkodni és már a szorgalmi időszak alatt elkezdeni feldolgozni és tanulni a tanagyagot. Erre igyekszem majd jobban odafigyelni a következő szemeszter során, ami egyelőre nehezebbnek ígérkezik, mint a mostani, hiszen több órám lesz és ebben a félévben szeretnék nyelvvizsgázni is.

    Külön hab volt a tortán, hogy a sok stressz miatt nagyon rendszertelenül ettem. Ez jelen esetben leginkább azt jelentette, hogy édességet és gyorslevest ettem szinte folyamatosan. Ami nem volt túl egészséges, ellenben annál inkább lelkiismeretfurdalást-keltő. Nálam úgy néz ki a helyzet, hogy a decemberi mikuláscsomag kihúzza körülbelül a következő év őszéig, – még jó, hogy a cukrok és csokik elég jól bírják az idő múlását – nem vagyok ugyanis túl édesszájú. A nagyim is minden hétvégén süt egy vagy több tálca finomságot, és én van, hogy meg sem kóstolom, mert annyira nem vagyok sütis. Pedig nagyon finomakat szokott készíteni!

    Összegezve tehát az elmúlt két hetem a mozgásszegény életmódról és az egészségtelen étkezésről szólt. Ilyenkor nagyon hálás vagyok a szerencsés alkatomért, hiszen ez a kétheti kalóriabomba nem ment a testsúlyom rovására, nem híztam tőle és idő közben, a vizsgák végeztével szépen vissza tudtam térni a normál, rendszeres étkezéseimhez és már nem édességeken élek. Az állóképességem azonban biztos, hogy rosszabb lett, de erről még nem tudok nyilatkozni, ugyanis még mindig nem kezdtem el visszatérni a régi kerékvágásba, az edzésekhez.

    Emlékszem, hogy miért vágtam neki ennek az életmódváltó kalandnak és ideje újra belevágnom – persze figyelve a fokozatosságra és a rendszerességre – mind a sportban, mind a következő félévi tanulásban.

  • jan 18
  • I, mint Influenza és Izomláz

    Sziasztok!

    Rég jelentkeztem már. Még a nagy karácsonyi hajrá előtt. Halogattam az írást (a sportot nem! : ) ), hogy majd karácsonykor írok, de aztán az ünnep során levett a lábamról az influenza, így aztán törlődött minden előre betervezett program és két hetet ki kellett hagynom a sportolás terén is. A regenerálódás időszakában már kezdtem visszacsempészni a mozgást a mindennapjaimba, ami nagyon jól esett, mert hiányzott.
    Nagyon szuper javaslatokat kaptam a Benefitnesses edzőmtől, hogy milyen gyakorlatokat végezzek, amik nagyon hatásosnak bizonyultak és színesítették az amúgy sem unalmas edzéseimet! Ugyanis általában kedvfüggő, hogy milyen edzést végzek. Mostanában például jógát, pilatest, kardiót vagy súlyzós edzést. Az a szuper ebben a sokszínűségben, hogy nem lehet megunni. Általában nem az a dilemmám, hogy van-e kedvem edzeni vagy nem, hanem, hogy melyik típusú mozgást válasszam aznapra. : )
    Azonban most a napokban előfordult, hogy nem olyan nagy kedvvel láttam neki a mozgásnak, pilatest választottam, s úgy éreztem, hogy csak tessék-lássék csinálom a gyakorlatokat, sok olyan gyakorlat volt, amit az instrukciótól eltérően előbb abbahagytam. S én, aki egyébként mindig hangsúlyozom a nyújtás fontosságát, azt is csak felületesen végeztem el, mondván, hogy úgysem fektettem most túl nagy erőt magába a mozgásba sem. Másnap nagyon meglepődtem, mert olyan izomlázzal keltem, amit utána még két napig éreztem. Levont tanulságok:
    – Mindig szükséges a nyújtás, bármilyen alacsony intenzitású mozgást is végzek! Ne sajnáljam azt a pár percet rá!
    – Ha valamiért kevesebb kedvvel is csinálok végig egy edzést, most már tudni fogom, hogy annak igenis van hatása, nem is kicsi és még mindig jobb, mintha semmit sem csinálnék!

    Közben megkezdődött a jelentkezés a Bátor Táborba. Természetesen jelentkeztem ebben az évben is, hiszen tavaly annyi pozitív dologgal lettünk gazdagabbak mind, akik ott voltunk! A gyermekek gyógyító, erőt adó élményekkel, a cimbik pedig sok boldog gyermek mosollyal.
    Azonban ehhez szükség van a Te támogatásodra is, hiszen a gyermekek ingyen táboroznak ezen a csodás helyen, azonban ehhez adományokra van szükség! Kérlek, járulj hozzá Te is ehhez a nemes célhoz és a súlyosan beteg gyermekek gyógyulásához azzal, hogy felajánlasz egy akkora összeget, amekkorát megengedhetsz magadnak, legyen az 1.000 Ft vagy 10.000 Ft! Minden kis összeg számít; nemrég lépte át a Benefitnesses csapat által gyűjtött adományok értéke a 2.000.000 Ft-ot, aminek a további gyarapításában Te is segíthetsz!

    Adományodat a jobb oldalon fent látható, nagy narancssárga Támogatom gombra kattintva ajánlhatod fel a Bátor Tábornak!

    Előre is köszönöm, ha segítesz!

    Szép hetet Mindenkinek!

     

  • dec 11
  • Régi és új ismerősök

    Az a jó a Benefitnessben, hogy minden mozgással töltött percben nem csak a fittségem jár az eszemben, hanem azok a gyerekmosolyok és az a felszabadult öröm is a részükről is, amiket a nyáron megtapasztaltam és ez nagyszerű érzéssel tölt el.
    Igyekszem tartani a rendszerességet a testmozgásban, de, hogy ez a rendszeresség a program után is megmaradjon most igyekszem minél többféle mozgásformát kipróbálni, hogy megtaláljam az igazán hozzám passzolókat. Az előző posztok óta is belekóstoltam újdonságokba, más területeken pedig leporoltam a régi tudásom.
    Belevágtam újra a jógába, ami külső szemlélőként nézve egy könnyed kis hajolgatásnak tűnhet, de a valóságban kőkemény izommunka, s mindeközben dolgozni kell a hajlékonyságon és az egyensúlyérzéken is. Találtam egy videósorozatot, ami teljesen az alapoktól indít és elhatároztam, hogy ezek segítségével a már jól ismert jógapózok után újakat is elsajátítok majd.
    A pilates elég hamar beépült a kedvelt sportok közé. Ez a mozgásforma is kívülről könnyűnek tűnhet, de valójában, ha helyesen végzi a gyakorlatokat az ember igazán próba elé állítja az izmok mellett a kitartást és az elszántságot is.
    A legfrissebb élmény a falmászás. Egyszer már kipróbáltam egy kalandparkban és már akkor sem tűnt könnyűnek, de a falmászó ismerőseim olyan irigylésre méltó szálkás izomzattal, erőnléttel és állóképességgel rendelkeznek, hogy úgy gondoltam belevágok, lesz, ami lesz. Ahhoz képest, hogy ezek voltak az első igazi mászásaim, egész jól ment. Külön boldogság volt, hogy a partneremmel egymást biztosíthattuk, biztathattuk és segíthettünk egymásnak megtalálni lentről a helyes útvonalat, így sok sikerélményünk volt. Külön örömöm volt, hogy így megtanulhattam kezelni a különféle karabinereket és a grigrit is.
    Szintet léptem a “sima” erősítő edzések terén is, hiszen a lábedzésekhez már bevetettem a 2 kg-os bokasúlyzóimat is. Kitartóan próbáltam így végigcsinálni az edzést, de az utolsó gyakorlatnál végül megszabadultam tőlük. Legközelebb remélem már menni fog az is!

    bfpbfp2
  • nov 16
  • Fantasztikusak vagytok! : )

    Nagyon jó érzéssel tölt el, hogy megérkeztek az első támogatóim! : )
    Új erőre kaptam a boldogságtól, hogy együtt segítünk a Bátraknak!

    Az elmúlt napokban a mozgás hosszú, több órás sétákból és túrákból állt változatos terepeken. Érdekes és lábfárasztó kihívások voltak ezek, de volt közben sok szép nézelődni való is bőven.
    Most újra kevesebb lesz a szabadidőm, így visszatérek a zumbához és a kardióhoz. Alig várom, hogy ismét újabb kihívások elé állíthassam magam!

    Millió köszönet és puszi azoknak akik mellém és a Bátrak mellé álltak! Fantasztikusak vagytok! : )

    BT-kép
  • nov 03
  • Szuper edzőtársak

    Sziasztok, sziasztok! : )

    Az elmúlt több, mint egy hetem is nagyon mozgalmasan telt. Újra belevágtam a zumbába, ami nem volt számomra ismeretlen, mert régen alkalomszerűen látogattam zumba órákat. Azonban most kihasználtam, hogy az egyetemen, ahová járok, kedvezményesen válthatnak a diákok zumba bérletet. Most már nincs megállás, járhatok vidáman kétszer egy héten egész félévben : ) Nem beszélve arról, hogy a barátnőmmel együtt kezdtük újra a rendszeres, zenés mozgást. Innen is köszi, Szilvi, hogy támogatsz!

    Azonban nem csak a zumba az, ami egy órás testmozgást jelent. Már az otthoni tornáim is egyre hosszabbak és nehezebbek. Próbálgatom az intervall kardió adta levegőért kapkodást is : D

    Most, az őszi szünetben hazajöttem vidékre, de nem ám lustálkodni! Bevontam a szüleimet is a mindennapos mozgásba. Szerencsére nem kellett sokáig győzködnöm őket, hamar beadták a derekukat, így ebben az egy hétben együtt tornázunk.  Szuperek vagytok Anya és Apa! : ) Remélem, hogy sikerül becsempésznem hosszú távon is a rendszeres mozgást az életükbe.

    Tudnotok kell rólam, hogy amikor tömegközlekedéssel közlekedek (tehát körülbelül mindig) minden egyes alkalommal szeretem addig húzni az időt, amíg már futnom kell (vagy legalábbis nagyon gyorsan szednem a lábam), hogy le ne késsem, legyen az villamos, busz vagy vonat. Azonban újonnan már sokkal jobban viselek egy-egy ilyen megpróbáltatást, sőt, volt, hogy jól is esett a futás. Mivel sosem futottam és tapasztalatlan vagyok, így félek télen nekivágni, de, ha máskor nem, hát tavasszal felveszem a nyúlcipőm. : )

    Azonban nem csak magamért, hanem a Bátrakért is változom! Ha szeretnétek támogatni, motiválni,  hogy kitartson ez a lendület, kérlek támogassátok az oldalamon keresztül a Bátor Tábort, hogy minél több gyermek részesülhessen az ingyen táborozásból egy ilyen varázslatos, feltöltő és erőt adó helyen!

  • okt 22
  • Töretlen lendület :)

    Sziasztok, sziasztok! : )

    Holnap lesz egy hete, hogy írom a blogot és jelentem: a lendületem töretlen! : )
    Minden nap – egy pihenő nap kivételével – tornáztam itthon 30 percet.

    Helyzetjelentés:
    – Már hiányzik, ha nem mozgok.
    – Általánosságban véve több az energiám, mint előtte.
    – Ahogy telnek a napok, egyre később fáradok el a gyakorlatok során.

    Csupa szuper tapasztalat!
    Még pár ilyen hét és nagyobb kihívások elé kell néznem! : )

    Jön a jó idő, mozduljatok ki kicsit Ti is! Szép hétvégét Mindenkinek! : )

    get_fit_dont_quit_do_it_quote_motivation_wisdom_poster-rf84e4f3321fb467ca8ea2eadedb5c83d_xr2uq_8byvr_324-1
  • okt 16
  • Sziasztok, sziasztok! :)

    Én is csatlakoztam a BENEFITnesshez és mától aktívan blogolok.

    De mi is az a BENEFITness és miért is csinálom én ezt?

    A BENEFITness a Bátor Tábor Alapítvány jótékonysági életmódváltó programja. A Bátor Tábor Alapítvány daganatos és krónikusan beteg gyerekek számára szervez ingyenes élményterápiás táborokat. 2016-ban a Tábor közel 1000 daganatos és krónikusan beteg gyereket és hozzátartozót fogad, hogy gyógyító élményeken keresztül megváltoztassa az életüket. A BENEFITness tagjai ennek a változásnak a részei. Életmódváltásuk apropóján ismerőseik köréből adományokat gyűjtenek a Bátor Tábor Alapítványnak.

    Kár, hogy nem tudom elétek tárni a cimbiként megtapasztalt Bátor Táboros élményeim úgy, hogy minden érzékszervetekkel bevonódhassatok. Hogy halljátok a boldog gyermekkacajokat, lássátok a mosolyukat, érezhessétek a szívetekben mindazt az élményt, ami egyszerre meghat és feltölt. Ezekért az élményekért vállalok kihívást egy éven keresztül! Kérlek, állj mellém Te is, havi egy-kétezer forint felajánlásával a Bátor Tábor részére! Én egy évig változom – Te 1000 táborozó életét változtatod meg!

    Mik is a sportos terveim az elkövetkezendő egy évre nézve?

    A célom, hogy a mozgás a mindennapjaim részévé váljon, s ne csak szezonálisan 2-2 hétre, amikor túlteng bennem a tettvágy. A program ideje alatt szeretnék minél több, minél változatosabb mozgásformát kipróbálni, s ezek közül többet rendszeresíteni is a hétköznapjaimban. Nagy esély van rá, hogy ez utóbbiak között lesz az otthoni edzés. A futás nálam teljesen a komfortzónámon kívül helyezkedik el, de szeretnék majd abba is belekóstolni, hátha megtetszik.

    Gyakorlott kifogáskeresőként és halogatóként az utolsó pillanatig húztam lusta napjaim számát, de a blog aktiválása előtti napon akcióba léptem. Tegnap már egy jó kis 30 perces otthoni tornával rá is hangolódtam a programra, s a mai napra is hasonlóak a terveim.

    Igyekszem majd minél gyakrabban írni ide. Addig is támogassátok, kérlek a Bátrakat, s ezáltal motiváljatok engem is, hogy a kezdeti lendület sokáig kitartson.

    Hogyan támogathatsz?

    Kérlek, kattints a Támogatom gombra, majd válaszd ki, hogy bankkártyával, banki átutalással vagy postai csekkel fizetnél, továbbá, hogy milyen gyakran (egyszeri, havonta, negyedévente, félévente) és milyen összeget. A rendszeres támogatásban az a jó, hogy kiszámítható támogatást biztosítasz az alapítvány – és ezzel a beteg gyerekek – számára.

    Felajánlásoddal hozzájárulhatsz, hogy évente több mint 1000 beteg gyermek és családtagjaik részesülhessenek ingyenesen a vidámságból, a sikerekből és a gyógyító pillanatokból, amit a Bátor Tábor kínál.

Támogatóim (24)

OV
KP
AA
OV
DBA
OV
TL
TBR
OV
BL
OV
OV
BI
OV
S
OV
OV
OV
XY
OV
OV
XY
ŐK